A mai labdarúgás őshazájában 1872-ben nem a bajnokságot (1888-ban indult útjára) írták ki előbb, hanem az Angol Kupát (FA) ]! Más országokban, így 1874-ben Skóciában is megelőzte a kupa a bajnokságot, amit csak 1891-ben írtak ki!
Magyarországon az első klasszikus országos jellegű kupaküzdelem az Ezüstlabda vándordíj volt, amelyet a Magyar AC írt ki 1903-ban. A díjat 1909-ben az FTC nyerte meg, miután a hét alkalomból ötször bizonyult a legjobbnak. Az Ezüstlabda végleges elnyerése, a nemzeti bajnokságot követő nyolcadik év után 1909-ben indult útjára a Magyar Kupa.
Steiner Hugó és Minder Frigyes 1908-ban vetette fel egy angol mintára lebonyolítandó kupa megrendezésének lehetőségét. Az MLSZ felkarolta a kezdeményezést, és közadakozásból megalapította a kupa, mint örökös vándordíj feltételeit. Első ízben 1909. augusztus 13-án, kieséses rendszerben 28 – 18 fővárosi és 6 vidéki - egyesület csapatainak részvételével írták ki. A győzteseknek átadandó ezüst trófea csak 1923-ban készült el. 1909. november 21-én a Litográfia–Vívó AC (2:1) közötti összecsapással vette kezdetét a Magyar Kupa története. Az első kupagyőztes a megismételt mérkőzés alapján, az MTK–Ferencváros (2:1) összecsapást követően az MTK lett. A küzdelemsorozat az első világháború miatt 1911-1921-ig szünetelt, majd a párizsi olimpia miatt az 1923-1924-es sorozat háttérbe szorult. 1921-óta az MLSZ az örökös vándordíj kupa kisebbített mását kiadta, a győztesnek. Az MLSZ határozata értelmében 1925/1926 évben bevezette a professzionizmust, így a kupa küzdelmeiben csak az amatőr egyesületek csapatai játszhattak. A következő kiírásnál már a profi csapatok is bekapcsolódhattak a küzdelmekbe. A harmincas évek második felében az MLSZ nem írta ki a kupamérkőzéseket. A profi csapatok inkább a külföldi portyákat szorgalmazta.
Az új kiírásnál rögzítették, hogy:
-a kupagyőztes tekinthető nemzetközi viszonylatban a 2. magyar csapatnak. A meghatározás célja, hogy a klubcsapatok részére kiírt különböző nemzetközi tornákra a bajnokcsapat mellett az egyik jogosult a kupagyőztes lett,
-a Corinthián Díjjal összekapcsolt Magyar Kupa szabályzata értelmében, a legtovább jutott amatőr csapat egy osztállyal feljebb kerül a bajnokságban, illetve ha az év végén kiesésre állna, nem esik ki,
-ha két csapat egyenlő eredménnyel verseng az első helyért, vagy küzd a kiesés ellen, akkor nem a jobb gólarány dönti el a kedvezőbb helyezést, hanem az a körülmény, hogy melyik csapat maradt tovább állva a Magyar Kupában.
A második világháború újabb szünetet rendelt el, de különféle Hadi-kupákkal színesítették a labdajátékot. A szovjet megszállás után sajnálatosan, de 1951-ig kellett várni az új név alatti - Magyar Népköztársaság-kupa - új kupakiírásra. A kiírást hátráltatta egyik-másik csapatunk nyakló nélküli portyamérkőzései. 1953-ban a kupasorozat a negyeddöntők után félbeszakadt. Kétségtelen, hogy a forradalom újra gátolta a kupasorozat kiírását, az 1955-56-os kiírás döntőjére csak 1958-ban került sor.
A magyar kupa győztese az Európa Konferencia Ligában vehet részt.
Legtöbb országban a bajnokság mellett párhuzamosan folynak országos kupamérkőzések is. Ezeknek az erkölcsi és sportértéke egyenrangú a bajnokság értékével. 1960-ban kontinensünk kupagyőzteseinek kiírták – a Bajnokcsapatok Európa Kupája (BEK) mintájára – a Kupagyőztesek Európa Kupáját (KEK). Az első KEK-ben az MNK legutolsó védője a Ferencváros indult. A következő évben, 1961-ben úgy határoztak – mivel nálunk nincs kupaküzdelem -, hogy a magyar bajnokság második helyezettje, az Újpesti Dózsa képviseli a magyar színeket. A KEK kiírása arra késztette az MLSZ-t, hogy újra kiírja a z MNK-t. 1964 óta minden éven zajlanak a küzdelmek. Egyedül 1971-ben nem hirdettek kupagyőztest, amikor a naptári éves rendszerről őszi-tavaszi idényre való átállás (visszaállás) miatt fél évig szüneteltek a kupaküzdelmek. 1977-ben az eredeti trófeát a Ferencváros klubházából ellopták, a ma használt kupa az előző másolata. 2009-ben az ellopott serleg megkerült, Kisteleki István MLSZ-elnök egy aukciós oldalon saját pénzéből visszavásárolta. Később azonban kiderült, hogy mégsem az eredeti trófea volt az: a serlegen ugyanis csak az MTK neve olvasható, anyaga pedig nem ezüst, hanem ezüstözött bronz. Amikor 1923-ban elkészült a kupa, a két addigi győztes, az FTC és az MTK kapott egy-egy másolatot. Az FTC példánya megvan, az MTK-é azonban a '90-es években eltűnt, Kisteleki tehát ezt a trófeát szerezte vissza.